Tudom, hogy sokan vártátok már a legújabb bejegyzést, de sajnos eddig a Kvantitatív pénzügyek házi miatt nem tudtam írni. Az elmúlt egy hét estéit Mátéval töltöttük a könyvtárban, de még mindig nem végeztünk ezzel a fránya beadandóval...
Még az a szerencse, hogy 5 percre se lakom az Egyetemtől, így az sem baj, ha zárásig könyvtárazunk. Merthogy igen, visszaköltöztem a Lónyay utcába (azok kedvéért, akik Budapesten kevésbé ismerősek: ez az utca a Petőfi és a Szabadság híd között található, konkrétan a Duna part mögötti első utca). Szóval nagyon szuper helyen lakom, abszolút belváros, minden elérhető, és alig száz méterre a lakástól olyan lélegzetelállító látványban lehet részem, amit egyszerűen sosem tudok megunni. Amióta hazajöttem, majdnem minden este lementem a Nehru partra, és gyönyörködtem a kilátásban, onnan ugyanis egészen a Budai Várig és a Lánchídig el lehet látni. Ilyenkor kicsit kizökkenek a világból, rendezem a gondolataimat, és mindig teljesen feltöltődve indulok haza. :)
Szerdán eljött a Corvinus diákok számára az év eseménye: a Corvinus Felező Bál! Évente két alkalommal rendeznek bált a Corvinuson: egyszer az elsős gólyák számára, egyszer pedig azoknak a felsőbbéveseknek, akik elérkeztek tanulmányaik feléhez. Az előbbi az ún. Gólyabál, az utóbbit pedig csak Felező Bál néven emlegetik. Ilyenkor a fiúk öltönyt, a lányok pedig kis-, illetve nagyestélyit viselnek, ki-ki miben érzi jobban magát. A bál a Pesti Campuson van, jellemzően a földszinti aulában, illetve az első emeleten. Több színpadon népszerű előadók és DJ-k szórakoztatják egészen hajnalig a diáksereget, valamint olyan márkák képviseltetik magukat a rendezvényen, mint például a Redbull, a Fütyülős vagy a Kalinka.
Én azzal a Danával mentem, akivel Kölnben voltam Erasmuson, és ott találkoztunk a többiekkel. Számomra ezek a bulik mindig arról szólnak, hogy keressük egymást, kettőt fordulok ugyanis és már senkit sem találom. Nem volt ez most sem másképp, de hajnali kettőkor sikeresen végrehajtottuk a lehetetlent: együtt maradtunk a buli végéig! Egyébként mindig nagyon élvezem ezeket a bálokat, egyrészt mert rengeteg ismerős arccal összefuthat az ember, másrészről pedig mert nagyon különleges az Egyetem épületében legálisan bulizni. :) A bál hajnal 4 körül ért véget, de másnap reggel 8-ra az épületen már meg sem látszottak az előző este eseményeinek nyomai.
Sajnos, azok a képek, amiket én csináltam, a fényviszonyok miatt nem
lettek jók, úgyhogy a hivatalos fotók közül töltök fel néhányat:
És még egy kép rólunk a bál előttről:
Pénteken Dénessel kimentünk Vezér Útra (abba a koliba, ahol 3 évig laktam) Aszti meglepetés-bulijára. Aszti - mivel február 29-én született - még csak most töltötte a hatodikat! Sajnos a "Megle-petés" részéről a kvanti házi miatt lemaradtunk, de így a mi érkezésünk is egy igazi meglepetés volt! A bulit egyébként Kata szervezte, tortával, zenével, miegymással. Az este jó hangulatban telt, hajnali 4-ig mulattunk, sokat táncoltunk, és a végén még kaptunk egy kicsit az isteni Francia és Burgonya-salátából is!
A szülinapos :)
Katával salátázunk:
Bár hajnal 6-ra értünk haza Dénessel, ez nem akadályozott meg abban, hogy aznap délután öten kimenjünk Szentendrére Istvánékhoz sült csirkézni. Volt vagy 5 tál sült csirkeszárny, saláta, tiramisu desszertnek, chips és gyümölcs, valamint vörösbor, rosé és fehérbor, martini, kétféle pálinka, whisky, szóval igencsak jó kedélyűen indultunk haza este 11 óra körül az utolsó hévvel.
A vendégpapucsom nagyon tetszett, úgyhogy muszáj felraknom :)
A héten suli volt, meg kvanti házi írás ezerrel. Tegnap viszont Gergő szülinapja alkalmából egy újabb Sörét kurzusra került sor. Ezúttal a helyszín a Nyugatinál közelében lévő Broadway volt, ahol 250-ért mérik a Finlandiát. Mire odaértem, a buli már javában tartott. A Sörétes fiúktól nőnap alkalmából minden Sörét lány kapott egy Tiplit. Ez egy csodálatos, még a kommersznél is kommerszebb szeszes ital, melynek a csomagolására még virágot is rajzoltak a srácok! Szerintem többet nem is kell írnom róla, elég ha csak megnézitek a következő képet :D
Szóval hát nem nagyon akarta meginni senki. Sem a csomagolás, sem a "Tipli" márkanév nem volt túl biztató. Ricsi viszont addig-addig mondta a magáét, míg vettem egy nagy levegőt és lehúztam. A vártnál egyébként sokkal jobb volt, valószínűleg azért, mert az elvárásaim amúgy is elég alacsony szintről indultak :)
Sajnos mivel több Söréttagnak munkába kellett ma mennie, ezért a buli kevésbé durvult el a szokásoshoz képest, de azért voltak emlékezetes pillanatok. Indulás előtt még Ricsivel és Mátéval megittunk egy-egy Tiplit, (én egyébként mostantól a Körte ízűre esküszöm :), és ezzel a megörökített pillanattal búcsúzom mára! Sziasztok!
A tipli nemcsak az én, hanem minden fiú ajándéka volt. :)
VálaszTörlésKöszönöm a tájékoztatást, javítottam! :)
VálaszTörlés